Shimano első tárcsafék

• Cantifék

Villára rögzített forgáspontú, középhúzós fékek a CANTILEVER fékek, 1995-ig lassították az MTB-ket. A nagyobb gumi-villa távolság érdekében fejlesztették ki, és merevebbek is mint az oldalhúzós fékek. Változtatható a húzási áttétele. Súlyuk és sártűrő képességük nagyon kedvező, ezért bizonyos szakágak (ciklokrossz) még ma is használják. Illetve az országúti karok is képesek működtetni az azonos, és állítható húzási aránya miatt. Viszont a fékkarok köríven történő mozgása azt eredményezi, hogy a fékpofa a kopása nem egyenletes hanem képes akár a fékező felület alá kopni.

• Patkófék

Az egy-forgáspontos középhúzós féktest

Az 1950-es évektől létezik a mai modern fékek egyik végleges elődje, az egy-forgáspontos középhúzós féktest. Ennek karjai a maiakkal ellentétben még nem a villára voltak szerelve, hanem a támvillák merevítő hídjára. A forgáspontja az abroncs szintje felett volt. Ezeket csak országúti, vagy túrázó típusú kerékpárokon lehet megtalálni és azok közül is inkább a régieken. Ezek a fékrendszerek nem bírnak nagy fékhatással, inkább csak lassító eszközök. A villára rögzített forgáspontú fékeket az MTB forradalomkor kezdték fejleszteni, és alakult ki a mai V-fék. A hagyományos egy-forgáspontú fékeket az 1980-as évek közepétől csak országúti kerékpárokon használták, majd ezeket két-forgáspontúvá fejlesztették.

Az egy-forgáspontú, oldalhúzós fék

Az egy-forgáspontú, oldalhúzós fék 4:1 húzási aránnyal működik, ami azt jelenti, hogy 40milliméter fékkar mozdulat 10milliméter bowdent húz, amik a fékpofákat 5-5milliméterrel mozdítják oldalanként. Ennél a féknél a fékgumi mindig merőleges a felnire. A fék hátránya, hogy körülményes a középpontban való tartása, nehéz beállítani, érzékeny a koszra és a fékereje sem a lehető legjobb.

A két-forgáspontú oldalhúzós fék

Az egy-forgáspontú oldalhúzós féknek a továbbfejlesztett változata a két-forgáspontú oldalhúzós fék, amit az 1990-es években fejlesztettek ki. Egy másik forgáspontot iktattak be, amivel tudják biztosítani a pontos végállásokat. Ezzel a megoldással tudták orvosolni a féktest központba állításának hiányosságát. Emiatt a fékpofákat közelebb lehetett rakni a felnihez, azaz ugyanakkora húzásra kevesebbet mozdított a fékpofán viszont könnyebbé vált a fékkar. Ehhez azonban tökéletesen centírozott kerekek kellettek, illetve kiderült, hogy a nem túl merev országúti vázak miatt a fék erőteljes tekerés közben beleérhet a felnibe. A mai országúti fékek is ezen az elven működnek, némi kisebb fejlesztésekkel (anyagminőség, súlycsökkentés), illetve a mostani fitness kerékpárokra is ilyeneket szerelnek. Ezeknek a féktesteknek szinte egyetlen hátrányuk az lehet, hogy a kerék és a váznál nagyon kevés hely marad, így semmilyen kiegészítőt nem lehet oda felszerelni (például: sárvédő, csomagtartó).

• Tárcsafék

A hidraulikus tárcsafékek

A hidraulikus tárcsafékek egy komplett (féktest+fékkar+fékvezeték) rendszerből állnak, amelyet nem lehet felcserélni, különböző típusok, vagy márkák között. A fékkarban lévő dugattyú pumpálja az olajat a keréknél lévő féktesthez, ahol kettő, négy, vagy akár hat dugattyú nyomja a fékbetéteket a tárcsának mindkét oldalához. A zárt rendszernek komoly előnye a bowdenes fékekkel szemben, hogy nem szennyeződik. Viszont, ha sérül akkor bonyolultabb a szervizelése.

A mechanikus tárcsafék

A mechanikus tárcsafék rendszerek V-fék karral kompatibilisek. A bowden húzásával működtetünk a féktest külső oldalán egy csigás munkahengert, ami mozgatja a fékbetétet. A féktest belső oldalán lévő fékpofa nem mozog a kar húzásakor, azt fix beállítással állítjuk a tárcsától. Mint minden bowdennel működő fékrendszer itt is fontos a jó minőségű és állapotú bowdenek és bowdenházak használata.

• V-fék

Az 1990-es évek közepétől kezdtek elterjedni a villára rögzített forgáspontú, lineárisan húzó fékek, a V-Fékek. A széles gumi villa távolság itt is megmaradt, és sikerült mérsékelni az „alákopás” problémáját, sőt a paralelogrammás mozgási elven működő fékek ezt teljesen kizárják. Megváltozott a fékkarok mechanikai áttétele. Míg a canti-fék estében 2:1 volt a húzási arány a V-féknél 5:1. Az eredmény végül nagyobb fékhatás és könnyedebb karmozgás lett, amit jó minőségű bowdenekkel és bowdenházakkal még tovább lehet fokozni. Ez a legelterjedtebb fékrendszer típus a mai kerékpárokon. Széles körben használják hegyi kerékpárokon, trekking kerékpárokon, sőt még gyerek kerékpárokon is.

Hidraulikus tárcsafék

A fékkarból a féktestbe továbbítjuk a folyadékot a fékkar meghúzásával, ez produkálja a fékhatást, mivel a folyadékok nem összenyomhatók. Jóval erősebb, hatékonyabb fékhatás, mint a mechanikus rendszerekben. 

Mechanikus tárcsafék

A mechanikus tárcsafék rendszerek kompatibilisek V-fék karral . A bowden húzásával a féktest külső oldalán egy csigás munkahengert működtetünk, ami mozgatja a fékbetétet. A féktest belső oldalán lévő fékpofa a kar húzásakor nem mozog, így azt fix beállítással állítjuk a tárcsától.